A Környezet-tudatos Balatoni Települések Konzorcium 347.485.917,- Ft vissza nem térítendő támogatást nyert a KEOP-1.1.1/C/13 -2013-0033 azonosítószámú, „Siófok, Balatonvilágos és Zamárdi hulladékgazdálkodásának fejlesztése” című pályázatán.

 

FŐOLDAL / A PROJECTRŐL / TÁJÉKOZTATÓK / SAJTÓKÖZLEMÉNYEK / LAKOSSÁGI FELHÍVÁSOK / KAPCSOLAT

Komposztálás és környezetvédelem

Biztosan ismerik azt a közismert szlogent, hogy nem minden hulladék szemét; és ez valóban így is van, hiszen rengeteg hulladékfajta újrahasznosítható valamilyen módon. A szerves hulladékkal is pontosan ugyanez a helyzet, hiszen ezekből lehet az értékes komposztot elkészíteni komposztálás révén.
 
Sokan nem tudnak mit kezdeni a lenyírt fűvel, lemetszett növényrészekkel, lehullott ágakkal, konyhai hulladékkal, az ősszel kertből kikerülő elszáradt növény maradványokkal. Pedig ezekből az anyagokból nagyon jó komposzt készíthető néhány hónap alatt.
 
A komposztálás olyan eljárás, amikor a háztartásban keletkező szerves hulladékokból különböző lebomlási folyamatok során olyan szerves anyag keletkezik, amelyeket a talajba visszajuttathatunk. Ez az anyag pozitívan befolyásolja a talaj termőképességét, megfelelő tápanyag utánpótlást nyújt a növények számára. Illetve egy másik fontos célja, hogy a háztartásokban keletkező hulladékmennyiség lényegesen csökkenthető, mely egyben a lerakással ártalmatlanított hulladékok menynyiségi csökkentését is jelenti.
 
Miért jó a komposzt a talajnak?
a komposztban lévő humuszanyagokban a tápanyagok olyan formában vannak jelen, hogy a növények könnyen fel tudják venni
javul a talaj szerkezete, ami segíti a levegőzését
sötét színe segíti a talaj felmelegedését
a komposzt jelentős vízmegkötő képessége következtében javul a talaj vízháztartása
fokozódik a talaj biológiai aktivitása
a komposztban található hormon hatású anyagok serkentik a növény növekedését
nagyobb lesz a növények ellenálló képessége a kórokozókkal, növényi kártevőkkel, faggyal és aszállyal szemben
tápanyag visszapótlásra, trágyázásra szintén kiválóan alkalmas
lassú a tápanyag feltáródás, kicsi a kimosódás veszélye
a talaj tápanyag tároló képessége növekszik
nem kell elégetni a feleslegessé vált ágakat, nyesedéket, ezáltal a levegőt sem szennyezzük.
 
 
Komposztálás alapszabályai
 
1. A komposztálandó anyagokat érdemes rétegesen elrendezni. A metszésből származó nagyobb gallyakat rakjuk legalulra, erre következzen az egyre finomabb fanyesedék. Tömöríteni nem szabad. A magvaikkal később kárt okozó gyomnövényeket célszerű a halomban középre besorolni, mert ott magasabb a hőmérséklet és tökéletesebb a korhadás.
2. A rovarokat és az egyéb nemkívánatos állatokat csalogató anyagokat a komposztálás után nyomban fedjük be földdel. Ha erre nincs mód, inkább mondjunk le a hasznosításukról.
3. A korhadás elősegítésére néha adhatunk a komposzthoz egy lapát kerti földet, kőport, vagy már korábban érett komposztot, amely gyorsíthatja az érési folyamatot.
4. A komposztnak és a benne élő parányi lényeknek nedvességre van szükségük. Célszerű ezért árnyékos helyet választani a komposztáláshoz, és ha nyáron mégis kiszáradna a komposzt, akkor egy kanna vízzel újra átnedvesíteni.
5. A túlzottan nedves komposzt sem ideális, ugyanis a hézagokat kitöltő víz gátolja a szellőzést, így rothadási folyamat indulhat be a halom belsejében. Az állandóan nedves környezetet a giliszták sem kedvelik.
6. A feltöltött komposzthalmot fedjük be az ősszel összegereblyézett avarral, valamint a komposztláda fedelét zárjuk le. A jól szigetelő növénytakaró elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyagkimosódást.
7. A komposzt egy teljes évig érik. Ha gondosan rétegeztük egymásra alkotóelemeit, nem lesz más dolgunk, mint várni a minél alaposabb korhadást. Egy év elteltével, egy durva rostával válasszuk el a morzsás szerkezetű humuszos komposztot az épen maradt növényrészektől, és dolgozzuk be a kerti ágyások felső pár cm-es rétegébe.
8. Ha valaki szorgalmasan és odafigyelve végzi a komposztálást, súlyos, helyrehozhatatlan hibát nem tud elkövetni a tevékenység során, legfeljebb egy kicsit több időt fog igénybe venni az érési folyamat. Kérje segítségünket, és a kitartó munkának meg lesz az eredménye
 
 
A komposztálás alapanyagai:
 
A konyhából és a háztartásból: zöldség-gyümölcs maradványok, káposzta- és saláta levél, krumpli-, gyümölcs- és uborka héj, kávé és tea zacc, tojáshéj, hervadt virág, szobanövények elszáradt részei, fahamu (max 2-3 kg/m3), növényevő kisállatok ürüléke az alommal együtt, faforgács, natúr, festetlen papír (pl.: tojástartó), festetten gyapjú, pamut vagy lenvászon, stb.
 
Mit ne tegyünk a komposztálóba:
 
Festék-, lakk-, olaj-, kenyér- és zsírmaradékokat, szintetikus, és nem lebomló anyagokat. Nem javasoljuk a déligyümölcsök héját a komposztba, mivel ezeket rothadás gátló anyagokkal kezelik.
 
Rostálás után valamennyi növénykultúránál alkalmazható.
 
 
Komposztálásról bővebben tájékozódhat a
www.komposztalo.com weboldalon.
Sikeres komposztálást kívánunk!